Ne várj tovább

zene: Kolyvek, szöveg: Szabó


Emlékszel még arra
mikor semmi se volt miénk?
Üres zsebbel ébredtünk
nem volt olyan rég.
Emlékszel még arra
mikor szűk volt minden tér?
Arra szálltunk szabadon
amerre fújt a szél.
    Ne várj tovább
    szólít a nap s az éj
    ébred a szenvedély
    a földön az éden
    hát gyerünk, mint régen
    tovább.
    Tágul a szemhatár,
    szárnyad is arra vár
    hogy repülj, mint régen
    és suhanj az égen
    tovább.
Elmúltak az évek
emlék már a varázs
csöndesebbek az éjszakák
kihűlt a régi parázs.
Elmúltak az évek
a vérünk már nem űz
de titkon várjuk: valahol
feléled majd a tűz.
    Ne várj tovább…